2012 október 14-én Felix Baumgartner, egy osztrák extrém sportoló, ejtőernyős megdöntötte a világrekordot, amikor 39 045 méterről ugrott ki, 1342,8 km/h sebességgel zuhant a Föld felé a hangsebesség 1,24-szeresét elérve, 4 perc 19 másodpercet töltött szabadesésben, és végül sikeresen földet ért. Ezzel a teljesítményével a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.
Az ugrást a Red Bull Stratos projekt keretében hajtották végre, amelyet a Red Bull energiaital-gyártó cég finanszírozott.
Baumgartner a felkészülés során több mint 2 000 órát töltött ejtőernyős ugrásokkal, és több mint 500 órát szimulátorban.
Az ugrást a New Mexico állambeli Roswellben hajtották végre. Baumgartner egy hélium ballon segítségével emelkedett fel a magasba, és 2 óra 40 perccel a felszállás után ugrott le.
A Red Bull Stratos projektben számos tapasztalt ejtőernyős szakértő vett részt tanácsadóként. Ezek között volt Joe Kittinger, aki 1960-ban 31 333 méterről ugrott, és aki Baumgartner egyik fő mentora volt.
1960 óta, amióta Kittinger felállította ezt a rekordot már többen megpróbálták ezt megdönteni, de 2012ig senkinek sem sikerült. Többek közt ez is mutatja a kaland súlyát.
Az ugrást több millió ember követte élőben a televízióban, és az interneten is nagy figyelmet kapott.
Baumgartner sikeres 39 045 méterről történt ejtőernyős ugrása új fejezetet nyitott az ejtőernyős sportok történetében.
Például ő lett az első ember, aki szabadesésben átlépte a hangsebességet, ami 1235 kilométer/órás sebességet jelent.
Ez az ugrás bizonyította, hogy az emberi test képes túlélni a nagy magasságban történő zuhanást, és hogy az ejtőernyős sportok határai még messze nem értek véget.
Ennek a sportnak a nem hivatalos, de elfogadott neve a “Space diving” ami nagyon szedett vedett fordítással talán” ür-ugrás” lenne.
Space diving
Itt az elmélet azt mondja, hogy az úgynevezett “Kármán-vonal” az a legvégső határ, ahonnan a szakik szerint még ki lehetne még ugrani ejtőernyővel. Ez a vonal egyébként a tengerszint felett 100 kilométer. Persze ez nem csak annyi, hogy felszállunk és kiugrunk az űrhajóból, mert a hangsebességgel történő zuhanás mellett vannak más bajok is. Ilyen többek közt az:
- Alacsony hőmérséklet: a hőmérséklet sokkal hidegebb, mint tengerszint felett. Ez hipotermiához vezethet, amely halálos lehet, ha nem kezelik időben.
- Alacsony légnyomás: a légnyomás sokkal alacsonyabb, mint tengerszint felett. Ez dekompressziós betegséget okozhat, mivel a nitrogén buborékok képződnek a vérben és a szövetekben. A dekompressziós betegség nagyon fájdalmas lehet, és akár halálos is lehet.
- A testhelyzet szabályozása: Szabadesés közben képesnek kell lenni a testhelyzet és a sebesség szabályozására a veszélyes manőverek elkerülése érdekében. Ez nehéz a ritka levegő és a referenciapontok hiánya miatt.
Az ugrás nagy figyelmet kapott a világ minden tájáról, és inspirálta az embereket arra, hogy álmaikat kövessék.
Ha ennyire extrém kalandot (jelenleg) nem, de más érdekes, izgalmas, itt-ott őrült és vad élményt találhatsz Te is az oldalunkon.
Ha inkább élménybeszámolókat szeretnél olvasni, akkor látogass el a VilágCsavargó oldalunkra.