Óraátállítás, pontos idő

Az óraátállítás története


A pontos idő fogalma nem egyszerű: 17. században merült fel először tudományos berkekben. Ekkor merült fel, hogy érdemes lenne valamit kitalálni arra, hogy mennyi a pontos idő.
A greenwich-i értelemben vett időszámítást 1675-ben vezették be. Ám mivel minden országnak saját joga eldönteni, hogy melyik időzónához tartozzon, páran egészen érdekes zónába kerültek.

-Elméletileg minden időzónát hosszúsági körök szerint határolják be, a valóságban azonban politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Sőt, a dolog még bonyolultabb, mert az országok néha minden logikát nélkülöző időzónát választanak. Az időt egyébként a koordinált világidőhöz mérik, az etalon az angliai greenwich-i idő, Magyarország ehhez képes +1 órával előrébb van.
–Elméletileg 24 időzónát határoztak meg; UTC-11-től UTC+12-ig. Ezzel szemben 40 időzóna létezik, UTC-12-től UTC+14-ig, némely időzóna félórás, vagy negyedórás eltéréssel. És ebből következnek azért cifra dolgok, az óraátállítás körül.

-Mivel a legkorábbi és a legkésőbbi időzóna között 26 óra eltérés van, ezért egy meghatározott naptári nap 50 óráig tart. Ez azt is jelenti, hogy az egész Földön egy adott pillanatban három különböző (egyébként egymást követő) naptári nap is előfordulhat. Ezt többek közt úgy is meg tudjátok nézni, hogy rákerestek erre az oldalra: https://www.timeanddate.com/ és egyszerűen megnézitek, hogy hol mennyi épp a pontosidő. És a legjobb, hogy az ÉlményBróker oldalán, máris rengeteg időzóna programjai közül válogathatsz, ha erre a térképre kattintasz. lletve a VilágCsavargó oldalán sok-sok érdekes és izgalmas kalandot olvashatsz a világ tájairól.

-Mivel valahol meg kellett húzni a Föld dátumválasztó vonalát, ahol elkezdődhet az új nap. A Csendes-óceán logikus pontnak tűnt, hiszen itt nagyon kevés ember él, így itt zavar a legkevesebb vizet, ha meghúzzuk azt a bizonyos dátumválasztót. Na persze a kis szigetlakókat erről elfelejtették megkérdezni. Kiribati szigeteinek egy része sokáig angol, míg a másik amerikai gyarmat volt. Mivel épp itt húzódott a dátumválasztó, a szigetek egyik fele ide, a másik a túloldalra esett. Miután Kiribati függetlenné vált, ez elég problémás helyzetet eredményezett, nagyjából olyan volt, mintha a Dunától nyugatra csütörtök lenne, míg keletre mindig eggyel hátrébb járnának. Ezért Kiribati egységesen átlépett a keletre eső időzónába, így minden új nap itt kezdődik először el először.

Az 50 órás nap

Ebből következik az, hogy ha a Kiribatihoz tartozó Kiritimati szigeténeken bevárjuk az újévet, akkor a pezsgőbontás pillanatától még mindig van 26 óránk bulizni, és ebbe még kényelmesen belefér akár 2 másik pezsgőbontás is. csak egy picit kell lavirozni párszáz kilómétert az idő-zónák közt.

3 nap egyszerre, élménybróker

-A legnagyobb időeltolódás két szomszédos ország határán Kína (UTC+8) és Afganisztán (UTC+4:30) között van, 3,5 óra…… Tehát átballagsz a határon, és már jöhet is az óraátállítás három és FÉL órával valamerre

Érdekességek

Kelet-nyugat irányba szélesen elterülő országok általában több időzónát használnak. Ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Francia Polinézia, Grönland, Indonézia, Kanada, Kazahsztán, Kiribati, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mexikó, Mikronéziai Szövetségi Államok, Mongólia és Oroszország. Ezen országokkal ellentétben Kína, amely nagy kelet-nyugati kiterjedtsége miatt akár 5 időzónát is használhatna, mégis egyet használ, az UTC+8-at, amelyik az ország keleti részének felel meg, mivel az ország lakosságának nagy része itt él. Így Kína nyugati felén délután 3 órakor delel a Nap. India is használhatna két időzónát, de csak egyet használ, az UTC+5:30 (!)-at, és vannak még más különcök is.

Bár az időzónák döntő többsége között egy órás eltérések vannak, néhányan ország és tartomány úgy döntött, hogy inkább csak egy fél órával tolják el az időt. Indiában, Ausztráliában, Kanadában és a már előbb említett Afganisztánban is van olyan régió, amely fél órával tolja el a pontos időt. Sőt, Ausztráliában olyannyira kaotikus a helyzet, hogy az ország egyik fele használ téli/nyári időszámítást, míg a másik fele nem. A legnagyobb különc jó eséllyel Nepál, akik UTC+5:45 zónában vannak, azaz itt háromnegyed órás időeltolódás van.

Szamoa kormányának döntése értelmében 2011. december 29-én áttértek az Új-Zéland-i időzóna (NZST) használatára. Ennek következtében átkerültek a dátumválasztó vonal nyugati oldalára. Így 2011. december 29-e után a következő nap december 31-e volt. Ez természetesen megváltoztatta a hetek napjainak rendjét is, csütörtök után szombat következett, a péntek kimaradt.

A nagy trükközés, az óraátállítás.

A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában: a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. Így meg is volt az első óraátállítás. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon is működött 1916-tól 1957-ig, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.. Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, s ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítás célja az energiamegtakarítás. A nappalok hosszabbak nyáron, így az órák előreállításával “ingyenes” fényt nyerünk. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák ezt a rendszert, március utolsó vasárnapján 2 órakor tekerjük előre az órát, októberben pedig vissza.